Ezen cikk a sok szakszerűtlen, laikus elgondolások terjedésének lezárása miatt íródott! Interneten, minden okosnak hitt közösségi fórumon áltudományos, bio, természetes mész, és egyéb okosnak tűnő hatalmas ötlet-kígyók, okoskodási sorozatot szeretném megvilágosítani. Ma már a padló döngölt földből, a fal sártapasztása, és egyebek a múlté! Mert másak az igények, és a környezeti hatások is.
Proróg:
A vályog, egy anyagfajta, mely természetes száradás útján lesz szilárd, a vizes képlékeny formájából! Üledékes kőzet. Égetett tégla is készül belőle, persze némi hozzáadott szénpor, rizshéj, plasztifikátorok , képlékenyítők, száradás könnyítők segítségével. Ha gyorsan szárad az agyag, akkor reped, ezért megakadályozását, a bekevert törekes szalmával oldották meg régen, és ma is. A szemcse mérete a 0,01-0,002 mm ig terjedhet. Szemcseközi vizet is, és kristályvizet is tartalmaz, mely égetésnél veszti el, de így égetett tégla lesz belőle. A Vályogtégla kb. 6kg/cm2 nyomószilárdsággal rendelkezik, mint egy cement nélküli mészvakolat. Különbség, hogy mészvakolat rugalmassága sokkal gyengébb., és nem illeszkedik a vályogfalhoz, vagy a vertfalhoz.
Vályogfal felújítása:
Azt tudni kell, hogy van egy statikai határ, mely meghatározza, hogy érdemes-e felújítani. Nem tévesztendő össze azzal a ténnyel, hogy nem számít miszerint van-e alapja, vagy nincs a vályogháznak. Az a tényt, hogy szigetelés nélkül döngölt földre falaztak régen tudomásul kell venni. Ehhez illeszkedik néhány olyan vakolat-rendszer, mely önálló megoldja a talajnedvesség problémáját.
Sőt azt is, hogy a térfogat megtagolásával, kiváló rugalmasságú szivacs szerű, vakolatot képezzen. Mert a száraz vályog szilárd. Nincs az a nedves fal, melyet hidro-statikailag méretezett vakolattal ne lehetne kiszárítani. Ezen tények mentén kell hívni szakembert, aki felméri, és precízen megtervezi a felújítás lényeges paramétereit. Néha felébe se kerül, ha csak azt költjük a vályogházra, amit kell. Ne engedjünk a mindenféle helyről összeolvasott okoskodásoknak. Ma már erre tudományos alapon kifejlesztett anyagok vannak. Nem kell újra kitalálni a módszert. Sőt több évtizede bizonyított is.
Komplex gondolkozás:
A vályogház, mint olyan, egy speciális építmény, melynek meg vannak az előnyei, hátrányai. Csak rajtunk múlik, mivé válik a ház. A falazat, födém, tetőszerkezet, nyilászárók, burkolatok, fűtés-hűtés rendszer mind befolyásolják a tartósságot, a lakhatóságot. Épületfizikai szempontok az elsődlegesek. Ez határozza meg a mindenkor használt anyagokat! Pld. a padló páráját lezárom mázas kerámiával, akkor kétszer akkora szívóerejű vakolatot kell képeznem kívül-belül. Vagy a fürdőszoba csempéje mögött szellőztetett vastag vakolat legyen. Ezek csak apróságok, melyekből több száz van. Ezért kell egy rendszerbe gondolkodni. Azt vegyük figyelembe, hogy a vályogfal, egy szűrővel ellátott vízszivattyú. hagyni kell dolgozni a természetes útján, sőt fokozni a levegőbe elpárologtatott vizet, ugyanakkor gondoskodni kell a belső légtérből a pára ritkítására! Néha akár automatikusan bekapcsoló páraszint érzékelős helyiségenkénti ventillátorokkal.
Másrészt a mai környezet, és az igények teljesen másak, mint 100 évvel ezelőtt. Nem volt a talajban agresszív talajvíz, nem volt savas eső, magyarul a környezeti károk miatt ma már nem helyt álló egy mészvakolat. Sem a rugalmassági modulusa, sem a vegyi tűrőképessége nem megfelelő. Vagy vegyük azt a tényt, hogy mészhidráttal tilos vakolni, hiszen évek múlva is oltódik, ami repedéseket, mészkukacot eredményez. Hol van már az oltott mész, amit egy évig gödörben pihentetnek? Sehol, mert drágább lenne a cementnél is. Itt jegyzem meg, hogy az a divat manapság, hogy a cementeket túlzott mészhidráttal látják el, és elnevezik környezetbarát cementnek. Ezek az ÖKO cementek, kritikán aluliak. Igaz olcsóbbak, mint egy jó minőségű becsületes kohósalak-portland cement.
Tehát a ház építésénél ezt is figyelembe kell venni!
Más probléma. Sűrűn előfordul okos emberektől, hogy drénnel oda vezetik a vizet a vályogfal tövére. Ne tegyék. Pont minél messzebb kell elvezetni a vizet. Káros, ha a szűrő rendszerbe a teherhordó talaj apró részecskéi elindulnak a vízzel együtt, megritkítva a teherhordó talajt. Ha nem dréncső, akkor a kavicsolt rétegbe is lassanként átvándorol a milliméter ezred, tízeded nagyságú részecskéi. Ezzel gyengítve a támaszkodást! Igen is minél messzebb vinni a vizet a vályogfaltól. Koptató járdával, esővíz csatornázással szakszerűen.
Nem lehet néhány mondatba leírni a vályogházak építészmérnöki felújítási, anyagfejlesztési történelmét, de azt el kell fogadni, hogy biztos módszerek vannak rá, csak el kell fogadni, és alkalmazni!
Kisújszállás, 2021.01.02.
VIP-REX Kft
fejlesztőmérnök