Cikksorozat 8. rész
Az építőipar nagyon fontos, néha pedig létkérdése a habarcs és a beton minél előbbi bedolgozása!
Ideális, ha pár percen belül véglegesen nyugalmi állapotba kerül.
Elhanyagolt paraméter, pedig rögzíteni kellene minden szerkezetnél, mennyi idő telt el a keverék szerzetbe való feldolgozásáig. Ez azt jelenti, hogy a habarcs beton száraz állapotához a víz hozzá keverésével megkezdődik a versenyfutás. Hogyan is éli meg ezt a beton, és a habarcs? Mennyire fáj neki a késői bedolgozás? Milyen negatív hatások vannak?
Kezdjük az alapokkal. A kötőanyag a cement, mely felel a szilárd végtermékért, a jó minőségű szerkezetet biztosítja. A cementek közül több fajtakötési idejű létezik! Ez számos vegyi és mechanikai módon tudja a cementgyár szabályozni. Alapvetően az őrlési finomság döntő tényező. A szilárdabb cementek kisebb őrlési finomságúak. A cementgyártás nem ír elő őrlési finomsági követelményeket, pedig kellene. A mikrométerbe számított cementszemcse átmérő mérhető. 200 fölött nem vesz részt a kötésbe, az alatt pedig egyre kisebb szemű rostán lehet vizsgálni, osztályozni a szemcséket. Ezek szerint lassú kötésű a 200-90 mikrométer között, a közepes a 90-40, gyors kötésű a 40 mikrométer alattiak! Leginkább 20-as őrlésnél áll meg a cementgyártás. És az egyenletes nagyságú szemek aránya is fontos. Nyilván minél kisebb a szemcse, annál szilárdabb cementkő keletkezik, de kötés hője, és zsugorodási hajlama is nagyobb. Veszélyeket rejt!
Ezt a klingerit őrleményt módosítják utólag hozzáadott cementkeverési komponensekkel. Így befolyásolható, és szabályozható a kötés, valamint a szilárdulási gyorsaság, és tulajdonság. Vannak azonban korlátok. Nem lehet mindent megoldani a cementgyártással, mert a porszerű kötőanyagnak fizikai gátjai vannak. Az 52,5 cementnél vigyázni kell, mert, gyorsan köt, zsugorodik, a 42,5 közepes, a 32,5 lassú kötésű. Az elérhető 32,5-ös lassú kötésnél, mely maximum 60perc lehet, kis szilárdság érhető el, és több is kell belőle!
Itt jön a lényeg! Magyarországon az építőipar szerkezeti berendezkedése nem alkalmas a friss beton percen belüli maradéktalan bedolgozására. Ne feledjük, a víz hozzáadása utána 5. percbe már a 20mikrométer alatti szemekbe megindul a hidratáció, lévén hidraulikus kötőanyag! Azért alapvetően tudni kell, hogy van egy rövid vegyi kötési folyamat, és van a szilárdulási folyamat. A kettő fogalom, és hatásidő pedig összeolvad. Hogyan is? Nem írom le a molekuláris, és atomi reakciókat, de a vegyi kötés szortimentje 6-24 óra, a szilárdulás nagyobb része 28 nap. Ez után is van szilárdulás, a minőségibb cementeknél több, a gyengébb, sok puffer anyagot tartalmazóknál nincs, sőt már a tönkre menetel folyamata meg is kezdődik egy hónap után! Ez nagyon fontos, és erről senki nem beszél!
Vegyünk egy példát, új lakóparkok, átadják, minden rendben, aztán az első években még talán tartja magát, de lassan leamortizálódik minden! Ez az olcsó cementektől van, amivel óriási megtakarítást lehet elérni! A kötelező próbakockák persze megfeleltek, de évek múlva a járdát, koszorút, lábazatot senki nem figyeli. Persze ezeket a gyengébb cementeket is meg lehetne menteni a gyors tönkre meneteltől, ha megfelelő adalékot használnának. Minden szerkezet sajátos anyagminőséget kíván. Oda kell igazítani a tulajdonságokat, hogy a épületszerkezet megfeleljen a fizikai, és kémiai elvárásoknak.
Nézzük, mi kell a kötéshez. Egyszerűsített formában a cementgyártás folyamán égetéssel a klinker ásványok elvesztik a széndioxid tartalmukat. Tehát a szilárdulás, kötés közben ez is kell az erős habarcshoz, betonhoz! Továbbá hidratáció lévén víz, de legalábbis magas páratartalom szükséges! A harmadik fontos tényező a hőmérséklet. Se túl magas, se túl alacsony. Legideálisabb a 16 fokos levegő. Ha magasabb a hőmérséklet, nyilván a víz-széndioxid mennyisége is több kell, legyen. Ez azonban nem azt jelenti, hogy más nem kell a szilárduláshoz, de ez több könyvet is megtöltene. Ezen cikkbe sajnos nem fér bele, pedig roppant érdekes folyamatok sora!
Mi közben a kalcium, magnézium, alumínium, vas és egyéb ásványok, oxidok szorgosan felveszik a széndioxid, vizet miközben cementkő képződik. És itt lép be az adalékszerek használatának fontossága. Nehezen hihető, de Magyarországon az egységnyi betonra eső szilárdság vesztés az elérhetőhöz képest átlag 40%-kal kevesebb! Mi következik ebből? Hogy túladagoljuk a cement mennyiséget! Előre tudjuk, hogy rossz lesz a körülmény. Pedig, ha beavatkozunk a szilárdulási folyamatba, könnyen majd dupla szilárdságot is elérhetünk.
Itt kanyarodunk vissza a kötés szabályzásra, hogy legyen idő a bedolgozásra. A bedolgozatlan friss beton minden újabb megkavarása, és 10% víz hozzáadása újabb 15% szilárdság vesztéssel jár! Így is birkózik eleget az építészet a többlet víz leszorításáért, pld a szuperfolyósítókkal, plasztifikátorokkal, képlékenyítőkkel. Legtöbbnek van egy alattomos tulajdonsága, hogy gyorsítja a kötést. Kötéskésleltetővel pedig egymás hatását csökkentik, tehát nem értünk el semmit.
Tehát át kellett gondolni, hogy a magyar építőiparnak mi felel meg! Ezért automatizáltuk a betont. Ha a kötéshez nem ideális a három tényező lassuljon, álljon le a szilárdulás, majd ha ismét megvannak a környezeti tényezők folytatódhat a kötés! Ez érvényes kánikulában, és fagyban is. Ma már az iparosított gyors építkezéshez ezek a VIP-REX adalékszerek nélkülözhetetlenek. Persze az a remek, hogy lehet kombinálni a márkán belül, szuperfolyósítóval, légpólusképzővel, vagy bármelyik típussal kompatibilis.
Ma már a V/C 40%-kal való leszorítása, valamint a bedolgozási idő két órára való növelése egyszerre megoldható feladat a VIP-REX SF szuperfolyósítóval. Ugyanezt a betont nem szeretnénk locsolni a kánikulában, az is megoldható a VIP-REX GÉL adalékszerrel. Tehát újdonság, hogy nem ki kell szolgálni a betont a megfelelő ideális környezettel, hanem a túlélési tulajdonságát javítani. Automata betont képezzünk, és ez gazdaságos is!
Így már érthető, hogy az elmúlt évtizedekbe a keverővizet leszorító folyósítók miért nem terjedtek el. Nem volt alkalmas a kényelmes bedolgozásra. Gyorsította olyan módon a kötést kezdetét, hogy pár perc be kellett dolgozni a betont. Vagy a vízzáró habarcs rákötött a kőművesre. Újra kavarás esetén pedig már nem lesz vízzáró a vakolat. Ma már erre is van megoldás. Ilyen és hasonló komplex hazai megoldásra lettek kifejlesztve a VIP-REX termékek! Hiszen ÍZIG-VÉRIG MAGYAR termék!
Köszönöm figyelmét, remélem az eljövendő munkáját meg tudjuk könnyíteni.
Kisújszállás, 2019.03.22.
Farkas Kálmán (fejlesztőmérnök)