Cikksorozat 2. rész
DDC cementek
Az elemzéshez, hogy milyen szerkezethez, melyik cement kell, szakembernek kell döntenie. Laikus nehezen, sőt egyáltalán nem tud választani. Az építőipar felhígulásával sajnos az ár a fontos, nem a minőség. A forgalmazott cementek között, nyilván van helye az olcsó cementeknek is, ám szűk felhasználási területtel. Minden esetre a cementgyártásba fektetett energia, valamint az alapanyagok minősége határozza meg azt, melyik cementet, mely szerkezethez lehet felhasználni. A kiegészítő kötés szabályozó, puffer, kitöltő anyagok túlsúlyba kerülésével gyengébb minőségű végterméket kapunk. Felvetődik a kérdés, mi az, hogy gyengébb?
Legfontosabb a betonok, habarcsok szilárdsága, ezen belül kezdeti, és végszilárdsága. Hasonlóan fontos, a tartósság, a külső környezeti hatásokkal szemben. Például homlokzat vakolat, alap szerkezet szulfátállóság, fagyásállás, térburkolás téli, nyári igénybevétele, és még sorolhatnánk. Az alap minőséget adja meg a jó cement gyártmány! A cementfajtákba vannak minderre kialakított tulajdonságot hordozók. Azt azonban tudni kell, ezek a cementalkotók önmagában kevesek pld. egy parkoló, vagy kocsibejáró készítésére, mert az olvasztó sózást nem bírja sokáig a szulfátálló cement sem. Felporlik. Megoldás az utólagos adagolás.
Ahhoz, hogy szakszerűen válasszunk, létkérdés megérteni a cement fajták jelölését.
Íme, egy kis segítség:
CEM II/B-S 42,5 N
1 2 3 4 5 6
1: cement Házépítőcement Ezt ne válasszuk! 2: cementfajta 3: kiegészítő anyag mennyiségére utaló jel
4: kiegészítő anyag megnevezése jellel 5: cementhabarcs 28 napos nyomószilárdsága 6: szilárdulás ütemére jellemző jelölés
Ezen belül mit találhatunk:
A cement jele: CEM
A cementfajták jele: I -V
CEM I – Portlandcement CEM II – Összetett portlandcement
CEM III – Kohósalak-cement CEM IV – Puccoláncement CEM V – Kompozit cement
A kiegészítő anyag mennyiségére utaló jelzés: A, B
Kiegészítő-anyagok fajtái: VÁCI cement PIROS zsákos CEM IIB S 425 N
V – finomra őrölt pernye
S – finomra őrölt granulált kohósalak
P – finomra őrölt puccolán (trassz)
L – mészkőliszt
A 28 napos nyomószilárdság (N/mm2): 32,5; 42,5; 52,5
Szilárdulásra és szulfátállóságra vonatkozó jelzések:
N – normál kezdőszilárdságú cement
R – nagy kezdőszilárdságú cement
(S) – nagy szulfátállóságra utaló jelzés
A nagyipar speciálisan választ cementet!
Ha lehetséges, mindenképp kerüljük az általános nagy szavakkal leírt cementeket, mint például a házépítő cement, ÖKO cement, természetes mészkőliszt cement fajtákat. Továbbá a puffer anyagok minél kisebb megléte is előny. Korlátozott helyekre alkalmas a „B” mennyiségű kiegészítő puffer alkotót tartalmazó cement. Laikusként kerüljük a IV. V. jelölést a cementbe.
Ne vásároljuk a „V”, „P”, „L” betűket tartalmazó cementeket. Ezek a pernye, puccolán, trassz, mészkőliszt Ezeket kerüljük.
Alábbiakra kell figyelni.
Végszilárdság tekintetében a kezelhető fajták a 32.5 és a 42.5-ös. Az utóbbit azonban nehéz utó kezelni, hajlamos a zsugorodási repedésre, érzékeny a víz-cement tényezőre, viszont könnyű vele dolgozni, és remekül adalékozható. Szilárdulási gyorsaság növelése legtöbbször káros, ezért kerüljük. Egyrészt az utószilárdulás jelentős tartóssággal jár, másrészt nem köt rá a kivitelezőre a friss beton, habarcs. Bizonyos idejű újrakavarás után 20-60% végszilárdság vesztést is okoz a „R” rapid jelölésű cement. Inkább használjunk „N” jelölésűt. A kisiparba, és a középes vállalkozói rétegbe ez vált be!
A szulfátállóság nem követelmény minden szerkezetnél. Miért is lenne ott, ahol nincs agresszív vegyi hatásnak kitéve a szerkezet. Például a koszorúk, födémek, áthidalók, belső vakolatoknál nincs értelme. Van létjogosultsága a földdel érintkező szerkezeteknél, salétromos fal vakolatainál, térburkolatnál, utaknál, járdáknál, csatornáknál stb. Jelölésük: „S”szulfátálló, vagy „MS”mérsékelten szulfátálló.
Van még egy olyan tulajdonság, mely meghatározza a cementek kezelhetőségét, bedolgozhatóságát. Ez az őrlési finomság. Sajnos a jelölésben ezt nem kell feltüntetni, csak következtetni lehet rá! Miből? A szilárdsági adat, valamint az ásványi összetételből. Ennek elbírálása sajnos olyan összetett, hogy nehéz egyértelmű szabályt hozni rá! Az alap koncepció, hogyha minél kisebb, apróbb az őrlési finomság, annál nagyobb a végszilárdság, nő a kötési gyorsaság, nőhet a V/C tényező, nő a kezdeti tapadó szilárdság. Viszont gyorsan kivérzik a friss beton, és habarcs, hamarabb megég a szerkezet, gondos utókezelést igényel. Legelterjedtebb a 20, és a 40mikronos őrlési finomságú cementek. Mindezeket is lehet kötés szabályozó puffer anyagokkal minden irányba módosítani, de kérdés az, hogy milyen lesz a végtermék minősége.
Összefoglalva, a cementgyárak a közelbe található alapanyagok felhasználásával gyártanak cementeket. Egyre jobban mellőzik a távolról szállított adalékok használatát. Az olcsó alapanyagok mellett tették le a voksukat, mert a piaci verseny ezt kívánja. Ma már nem importálnak Egyiptomból, Portugáliából drága alapanyagot. Szortimentizáció hiányzik! Sőt a mellékterméknek számító, és igen hasznos kohósalak mennyisége is kérdéses a cement gyártásában, pedig a vegyi tűrőképessége, és minden más paramétere kimagaslóan jobb, az összes többi cement kiegészítő komponens mellett. A cement fajták égetési, őrlési, keverési, receptúrázási körülményei nagyon változók. Nehéz a több száz gyártmány, és fajta kiválasztása. Remélem némi útmutatót tudtunk nyújtani a kereskedelmi forgalomba kapható cementek közül, melyiket is kell kiválasztani!
Nekem az a véleményem, hogy a vásárlói szokások aktívan befolyásolják a kínált, gyártott fajtákat. Ne vegyék meg azokat a gyér minőségű cementeket, melyből előbb utóbb hátrányuk származik. Óriási hátrány, ha a vele készült, beton habarcs kezelhetetlen. Ráadásul a végtermék is roppant gyenge lesz, magas cementtartalom esetén is. Így is állandó adalékozásra kényszerül az építőipar a silány cementek miatt. Azonban ne feledjük, nem mindegy milyen minőségi szintről indulunk ki az adagolás előtt.
Célunkat, hogy tájékozódjanak a cement vásárlása előtt reméljük elértük!
Kisújszállás, 2018.október 24.
VIP-REX Kft.