/Alapszabályok, tanácsok/
Milyen időjárás várható az elkövetkezendő napokban? Amilyen hideg lesz, úgy kell felkészülni a betonozás technikájára! Az időjósok prognózisát 3-5 fokkal lejjebb kell figyelembe venni! Ez a biztonsági tényező. Egy példán keresztül vázoljuk fel, hogyan fest egy betontervezés laikus módon.
Legyen gépkocsi beálló 3.00 m szélességben és 6.00 m hosszban, 20 cm vastagságban. Ehhez szükséges még 30 cm kavicságyazat, hogy a fagyott jéglencsék tágulása ne tudja megemelni sosem a térbetont! Továbbá 4 mm-es hegesztett betonacél háló két rétegben, alsó és felső síkban elhelyezve betonozás közben! A betontakarás 3-5 cm legyen! Ez rozsdaképződés, valamint a lehorgonyzási szilárdság miatt kell!
Zsaludeszka, cövekek, mellyel kizsaluzzuk a területet. Ezt bármilyen fagyban el lehet végezni! A kavicstöltés és a beton összes vastagsága 50 cm. Ezt a tükröt kiássuk, és alaposan megdöngöljük. Sóder ágyazatot elterítjük és készülhetünk a betonozáshoz!
A tartós beton jó minőségű alapanyagokból áll össze!
- Homokos-kavics
- Cement
- Víz /mértéke sok mindent meghatároz/
- Téli beton adalék /minőség módosító/
Minden alkotó összefügg egymással, így csak legszükségesebb intézkedést írom le, az alapvető magyarázattal. Mélyebben is lehetne a témát boncolgatni, hisz erről több tucat könyv készült, több száz oldalas leírásokkal, itt viszont csak a gyakorlatias kérdésekre szorítkozunk!
1. HOMOKOS KAVICS:
A jó minőség alapvető záloga! Legfontosabb a szemmegoszlási görbe! Leírom laikus módon milyen a jó sóder! Van egy alapelv. A legkevesebb légrés tartalomnak kell lennie a térfogatában! Hogyan érjük ezt el? Úgy, hogy a tüzépen, vagy a bányában osztályozott újra frakcionált homokos-kavicsot vásárolunk! Kérjük róla a műbizonylatot! A légréseket minél nagyobb mértékben cement péppel töltjük ki, annál szilárdabb, tartósabb, fagyállóbb betont kapunk! Ha kevés a légrés, kevés cementtel is jó betont kapunk!
De hogy lehet kevés a légrés? Vegyünk egy átlagos maximális kavics átmérőjű 32 mm-es homokos-kavicsot! Ezen nagy szemű kavicsok között, egymás mellett légrések vannak, ezt láthatjuk, ha egy befőttes üvegbe öntjük. Azt is megmérhetjük, hogy ezen felül mennyi vizet tudunk a befőttes üvegbe önteni, hogy a légréseket kitöltse! Sokat! Ez mind cementpép kellene, hogy legyen egy ilyen rossz minőségű sódernél! De javítunk rajta! A légrésekbe illő kisebb szemeket helyezünk, ugyanazon térfogat megtartása mellett. Lám máris kiszorított 10-16%-nyi vizet! Ennyivel kevesebb cementpép kell majd a betonba! Tehát olcsóbbá vált! Ez generált rögtön újabb többször ennyi, de kisebb légrést. Ezt is kitöltjük még kisebb szemekkel. Újabb 8%-kal kevesebb cementpép kell!
Tovább folytatva ezt a módszert eljuthatunk odáig, hogy harmada cementtel is elérhetjük ugyanazt a szilárdságot, ugyanazon körülmények mellett. Tehát ekkor minden szemcseméretből pont annyi van a sóderünkbe, amennyi kell bele! Ezt százalékos arányba adják meg a bányákba! Úgy érik el ezt a jó minőséget, hogy szétrostálják, szemcseméretenként tárolják, majd újra összekeverik az ideális százalékok arányában! Frakcionálják! Bekerülési ára bőven megtérül, hisz néha fele annyi cement kell a betonhoz, mint egy rossz szemmegoszlású sóderhez! Nem mindegy, hogy 660 kg cementtel, vagy 360 kg-mal érem el ugyanazt a szilárdságot!
Azt pedig mondani se kell, hogy ennél a folyamatnál a nem ide illő anyag-iszap tartalmat és egyéb szennyeződést is kiiktattuk. Tehát extrém példánkba 1-2 ezer forint többlet költségért spóroltunk 3 mázsa cementet! Ami, manapság nem olcsó! Ne feledjük, a kész beton tömörödik, roskad bekeveréskor 23%-ot, tehát ennyivel több homokos kavics kell a kész beton előállításához. Plusz a tartalék 10-20% biztonsági többlettel is kell sóderrendelésnél számolni!
Ezen kívül a betontervezési folyamatba számos befolyásolási tényező van, amit itt nem részletezek /szemalak, szem érdesség, szem szilárdság, stb./. Az előbb leírtak betartása a leghatékonyabban szolgálja a laikusok által készített jó beton minőségét, tartósságát!
2. CEMENT:
Mivel több száz fajta-féle cementet gyártanak a gyárak, konkrét fajtákat nem írok le! Csak a vásárlásnál a szempontokat részletezem! Sajnos a kereskedők kevés fajtát forgalmaznak! Kifagy-e 1-2év alatt a felület? A cementek jelölése bonyolult szakmai alapon van. Laikusnak alig lehet eligazodni. Sajnos itt nagy a becsapás veszélye! Ha kérhetném, akkor mindig a drágábbik cementet válasszuk!
Télen tartózkodjunk az ECO, trassz, pernyeportlad, és a kompozit cementektől. Egyébként nyáron is, de télen fokozottan igaz! Nem árt, ha az őrlési finomsága kisebb, mert akkor nagyobb a kötés hő, és gyorsabb a kötés, a szilárdulás! Őrlési finomság 20µ vagy 40µ a szokásos cementszemcse méret! Tehát a kisebbiket válasszuk a 20-ast. Repedezési hajlam télen kevesebb! Kevésbé kell tartani a gyors kiszáradástól!
Jó, ha a bejáróba a sózások miatt szulfátállót vásárolunk! Ha ez nincs, megalkudhatunk kohósalak cementtel is. Az a szó, hogy kohósalak szerepeljen a megnevezésbe! A vegyi tűrőképessége a kohósalak összetétele miatt kiemelkedőbb! A műbizonylatot kérjük el! Azonosítsuk! Sőt a gyártási dátumot is nézzük meg! Figyelem, 3 hónapnál régebbi cementtel ne dolgozzunk! Legtöbbnek a mostani olcsó csomagolás miatt ennyi a szavatossága! Választhatjuk a végszilárdság tekintetében a nagyobbat, de a tartósság nem csupán ezen múlik!
Szilárdság tekintetében három féle létezik, 32.5; 42.5; 52.5; mely a nyomószilárdság szerint osztályoz!
Mit jelentenek a betűk és számok a cementjelölésben?
1: A CEM felirat a cementre utal.
2: A cementfaja jele
CEM I Portlandcement
CEM II Kompozit-portlandcement
CEM III Kohósalak-cement
CEM IV Pucolláncement
CEM V Kompozitcement
3: A kiegészítő anyag mennyiségére utaló jelzés
CEM II esetében: A 5-20%
B 20-35 %
CEM III esetében: A 36-65 %
B 66-80 %
M Kompozit vagy multikompozit (többféle kiegészítő anyagot is tartalmaz nagyobb százalékban)
4: Kiegészítő anyagok fajtái
V Finomra őrölt pernye
S Finomra őrölt granulált kohósalak
P Finomra őrölt puccolán (trasz)
L, LL Finomra őrölt mészkőliszt
5: Szabványos 28 napos nyomószilárdság értéke
(N/mm2) 32,5; 42,5; 52,5
6: Szilárdulásra, szulfátállóságra vonatkozó jelzések
N Normál kezdőszilárdságú cement
R Nagy kezdőszilárdságú (rapid) cement
S Nagy szulfátállóságú cement
MS Mérsékelten szulfátálló cement
A cementek viselkedése az összetételüktől jelentősen eltérő lehet! A nekünk kellő tulajdonságot kiemelő fajtáját válasszuk! Szakember és pedig nem is akármilyen képzettségű kell ahhoz, hogy eligazodjon a választékba!
Az elkészítendő szerkezet fajtája követelményei is irányadók!
Továbbá az időjárási viszonyok is óriási jelentőségűek!
Fontos az utókezelési körülmény is!
Döntő jelentőséggel bír a víz/cement tényező.
Kiemelten figyelembe kell venni a konzisztencia követelményt is!
Az előző paraméterek egymással összefüggenek, ezért adalékolással módosítjuk az összes tulajdonságot, így ez mind visszahatással bír!
Ez még betontervezés, csak a cement helyes megválasztása.
Tartós beton esetén így javasolt.
3. VÍZ:
Ki hitte volna, de nagyon fontos tényező! Sőt létkérdés!
Ettől indul be a tűkristályosodási folyamat.
Még fontosabb a víz mennyisége! A leendő szilárdság ettől is függ!
Lehet kétszerese is, de lehet fele-harmada is!
- Ha kevés a víz mennyiség nem kapja meg a hidratációhoz szükséges mennyiséget a cementszemcse, akkor károsodást okoz! Száraz beton, megég, kiporlik!
Ráadásul bedolgozni is nehéz, egy alig földnedves betont.
Kimagaslóan jó tömörítési technika kell a vibráláshoz!
Plusz azonnal el kell kezdeni az utókezelését! Kiszáradási veszteség, párolgás miatt!
- Ha sok a víz mennyisége az is károsodást okoz, és nem is keveset!
Kimosódik a cementpép, nem lehet a híg anyagot tömöríteni.
Osztályozódik a bedolgozandó beton!
Vízzsákok keletkeznek a beton térfogatába! Ezek gyengítik a szilárdságot! Repedezik a betonkötés és szilárdulás közben is! Felül a víz a tetejére, így kimosva a cementpépet gyengíti a betonszerkezetet és a kérgét!
Más-más víz igénye van a különféle cementeknek. Nincs nagy eltérés közöttük, de oda kell figyelni erre a 10-15% -nyi eltérésre is! Az apróbb szemű cementek több kezdeti vízigénnyel rendelkeznek, viszont hamarabb szilárdulnak. Nagyobb a hő fejlődése egységnyi idő alatt! Ezen rapid cementek kezelése szélsőséges időjárási viszonyoknál nagyobb odafigyelést igényel, precízebb receptúrázást kíván! Gyorsabban be kell dolgozni!
Konkrét víz/cement tényezőt nem lehet leírni ezen pont iménti részletezése alapján. Egy tág intervallum, viszont kijelölhető. Durva őrlésű cementeknél párás 15-20 fokos környezeti hőmérsékletnél és árnyékos helyen jól tömörítve elegendő a 0,3 v/c is. Kis cementtartalom kis kötés hővel, esetleg adalékolva plasztifikátorral, vagy folyósítószerrel. A másik véglet az aránylag sok 0,5-0,6v/c tényező. Ezt is tervezni kell, hová és hogyan távozik el és milyen gyorsan a többletvíz! Mert problémákat okoz! Itt is ajánlott adalékolni, ha már ilyen folyós konzisztenziával szeretne dolgozni valaki. Ez speciális forma kitöltésénél, tömörítés hiányával, vagy extrém hő és környezeti viszonyok miatt lehet szükség!
A v/c emelése akkor is szükséges, ha kerek homokos-kavics helyett őrleményt használnak! Nem plasztikus, nem gurulnak, igazodnak olyan könnyen el a szemek a cementpépbe! Ekkor is létkérdés a víz mennyisége, sőt az adalékolás is!
Ezzel megérkeztünk a mai világunkba nélkülözhetetlen adalékok fajtáihoz!
4. Téli beton adalékok /minőségbiztosítók/
Alapszabályként leírhatjuk, hogy számos funkció és körülmény van, amit az adalékokkal módosítani tudunk! Rengeteg féle adalékot gyártanak, alig lehet kiválasztani a körülményekhez illőt! Télen nyílván a fagyás veszélye számít! Ezt az adalékok többféle módon
küszöbölik ki.
- Keverővíz csökkentés plasztifikátorokkal, vagy folyósítókkal
- Hőfejlesztés és kötésgyorsítás
- Környezettől függő kötési, szilárdulási automatizmus
- Eddig leírtak egyes vagy együttes keveréke
Vannak az egyfunkciós adalékok, melyek a hatást egy paraméter módosításával érik el. Ezek általában olcsóbbak is! Alkalmazásukra akkor kerül sor, ha nem nagy a fagyás, csupán enyhe, vagy nem is jelentkező fagy várható. Az időjárás csupán alacsony hőmérsékletű, félő, hogy soká elhúzódik a szilárdulási időszak!
Ekkor csökkentik a keverővíz mennyiségét, helyette a bedolgozhatóságot megoldják más módon. A v/c tényezőt csökkentik! A keverékben lévő, szabad, felhasználatlan víz mennyiségét minimálisra leszorítva, az nem fagy meg jéglencseként, és nem feszíti szét a betont. Ez friss állapotban nagyon veszélyes!
Ehhez párosulhat a vegyi kötési folyamat gyorsítása valamely módon. Ezt egyébként a téli időszakban Rapid cementekkel is el lehet érni! Segít, de akkor veszélyes, ha mégsem fagy, vagy hideg sem lesz! További nehézség, hogy gyors kötési időhöz nehéz kiszámolni a hőmérséklethez szükséges víz mennyiségét. Ha sok belefagy, károsodik, ha kevés megég, szintén károsodik! Sőt repedezik!
További hátrány ezen funkciók használata, hogy az elérhető végszilárdságot 20-40%-kal csökkenti. Hosszú, erős, tűkristályok helyett, sokáig szilárduló szívós beton nem tud kialakulni! Rövid, gyenge, kis felülettel összekapaszkodó rácsszerkezet alakul ki! Ez nem előnyös, és nem tartós betont eredményez!
Az első két pont után következik a c. pont. Előbbiek alapján látjuk, hogy nem árt egy kis automatizmust alkalmazni! Hőmérséklettől függő kötési, szilárdulási folyamatot alkalmazva a végszilárdság megmarad a tervezett szinten! Ilyen adalék elég kevés van a piacon.
Még kevesebb adalék tudja azt, hogy az első három pontot ötvözi! Bár a kötés gyorsítása és a keverővíz csökkentése, valamint az automatizmus megléte, már túlhatározott, szükségtelen keveréket eredményez! Épp ezért a kötésgyorsítást a szilárdság vészes csökkenése érdekében nem érdemes alkalmazni! Így alakult ki a VIP-REX GÉL betonadalék, mely ezen igényeknek megfelel.
Csökkenthető a keverővíz mennyisége, tehát plasztikus marad, bedolgozható lesz, valamint nem károsodik fagyban sem, hanem megáll a szilárdulási időszak! Kitolva ezzel a végszilárdság elérési időpontját 28 napról! Mégpedig annyival, amennyi időt eltölt a beton a +5 fok alatti hőmérsékleten! Ez bármennyi lehet, akár két-három szorosa is!
Azzal lehet normalizálni a szilárdulást, hogy takarással, hőszigeteléssel csökkentjük a fagyos kieső időket! Ha egy járda, térburkolat, vagy talajon lévő szerkezetet hőszigeteléssel takarjuk, kihasználjuk a föld geotermikus tárolt hőjét! Erre jó példa, amikor szalmabálákat helyeznek 40-50cm vastagságban a térbeton már meghúzott felületére!
Ha VIP-REX GÉL-lel adalékolt a beton semmi más utókezelést nem igényel!
Mondani sem kell, hogy egy tömör, erős, szilárd beton magas cement tartalommal bír! Még jó minőségű homokos-kavics esetén is min. 300-350 kg/m3 cement szükséges! Ha rosszabb, vagy nem ismert a sóder, valamint nem sikerül jó minőségű ide illő cementet venni, akkor könnyen 500-600 kg is kellhet ugyanazon szilárdság, tartósság és fagyállóság elérésére.
Cementpéppel sem szabad túlzásba esni! A sok is árt! Repedezni kezd, ha túltelítjük cementpéppel a betont. Ennek kiköszöbölésére van egy gyakorlati jó módszer! A megkevert friss betont a markunkba fogjuk, összenyomjuk. Ha cementpép jön ki az összezárt markunk között túltelített a beton! Ha kicsit, akkor nem probléma a VIP-REX GÉL használata miatt nem fog repedezni a beton, szilárdulás közben! Ha víz jön ki az ujjaink között, akkor sok a keverővíz, telítetlen a beton. A v/c tényezőt kevesebbre kell venni! Repedezni fog a beton!
Ha semmi nem jön ki az ujjaink között, akkor is telítetlen a beton, tehát kisebb szilárdságú lesz, de nem feltétlenül rossz! Csak kevésbé bedolgozható, és makró pórusokat tartalmaz, amibe az esővíz behatolva szétfagyasztja azt előbb utóbb.
Lehet betonozni légpórus képző adalékkal is. Fagyveszélynek, fagyási ciklusokat a kész beton jobban elviseli! Van hová tágulni a benne megfagyott víznek! Valamint hamar kiszárad, ezzel csökkentve a mindenkori víztartalmat. Ne feledjük azonban, a légpólusos betonok kisebb szilárdságot képviselnek ugyanazon receptúra alapján.
Ha nincs nagy igénybevétel, pld. járda beton, akkor a VIP-REX UNI légpólusos, de víztaszító adalékot is használhatjuk! Kellő vastagságban még személygépkocsi bejáróban is, ha oda valóban soha nem tud bemenni teherautó!
Megfagyott állapotú homokos-kavicsból sosem dolgozzunk! A keverővíz melegítése sem biztos, hogy felolvasztja a kavicsszemeket! Legbiztosabb mindkettő, vagy legalább a sóder melegítése! Vagy várjuk, meg a tartós +5 fok feletti napokat.
Egy nap melegebb van, az nem biztos, hogy a sóder belsejében még kiolvadt!
Erre is figyeljünk. A száraz sódert mínusz tíz fokon nem lehet megállapítani, hogy fagyos. Remekül lapátolható, nem fagyott össze nagy darabokba! A vízzel bekeverve viszont könnyen megcsomósodik, összefagy! A fajsúlya, így fajhője is lényegesen többszöröse a víznél!
Némi tájékoztatást remélem sikerül adni a télen betonozni akaróknak! Teljesség igénye nélküli ez a néhány sor! Sok egyéb körülménytől is függ a téli betonozás, de mindenre kitérni hosszú lenne! Kérem, ha van további kérdése tegye fel a vendégkönyvünkbe, legjobb tudásunk és tapasztalatunk szerint kollégáimmal átbeszélve megválaszoljuk.
Kisújszállás, 2013. december 16. Farkas Kálmán
VIP-REX Kft.