Úgy próbálok fogalmazni, hogy senkit se sértsek meg. A tényeket viszont a kollégáinkkal feltártuk. Közzétesszük a legismertebb gondokat, tapasztalatokat. Ezek csupán magánvélemények, a kivitelezőknél látogatva fizikai tapasztalatok sokasága. Ha valaki ráismer a vakolása, betonozása hibáira, előre elnézést kérek! Célunk, hogy okuljunk a más hibájából! Próbáljunk változtatni, régi beidegződött módszereken!
Előre meg kell jegyeznem: a cementek gyenge minőségével kezdődik a problémák sora, majd az ember szakszerűtlen kivitelezésével fejeződik be.
Lássuk a cementeket! Gyorsuló világunkban a régi típusú cementek gyártása nem gazdaságos, igen drága. Már az alapanyagok mozgatása, beszerzése is gond. A kohósalak hihetetlen jó tulajdonságokkal bír, mégis ez a hulladék a kohókba drága, és egyre kevésbé használják! Drága, mert a kohók bezártak és nem termelnek óriási meddőhányókat ebből az anyagból. Tudni kell, hogy a kohósalak önmagában is kötőanyag, mégpedig nem is akármilyen, hanem a legjobb!
Példának mondom, hogy régen építésvezető koromban kútalapozáshoz csak ezt használtuk. Olcsó volt, csak a szállítási költségek terheltek, de ez bagatell volt ahhoz képest, hogy alternatívaként betonozzuk kavicsbetonnal a kutakat. A talajvíz úgy összecementálta a kutakat, hogyha likvidálni kellett egyet-egyet vagy átfúrni, hát mi is meglepődtünk milyen szilárd lett. Gondolkodjunk reálisan, hisz meg sem őrőlték, csak a saját pora kötötte össze. Vegyi tűrőképességéről pedig annyit, hogy a talajvíz többször olyan agresszívan szennyezett volt, hogy nem jósoltak hosszú életet az alaptestnek. A négyemeletes irodaház 1981 óta hajszálrepedés nélkül áll, és köszöni, jól van.
Más cementalkotókat pedig messziről kell szállítani, hisz ahova települt a cementgyár, nem lehet mindent a hegyből kibányászni. Ráadásul mindennek meg kell lenni: víz, energia, fűtőanyag De ez sehol sincs együtt. Ha pedig nincs, akkor drágítja a cement előállítását. Erre jönnek a környezetvédelmi költségek és pikk-pakk arra kell koncentrálni, hogyan kerülhetne a 4000Ft-os cement fele összegbe.
Sokféle cementfajta létezett és létezik a mai napig is, de könyörgöm, az import cementféleségekkel együtt így is kb. 3-400 típus van forgalomban. Minek??? Keresik a balek vevőket. Az értékes alkotók helyett mindenféle gyenge puffer anyagokkal gyártják a cementeket. Régen a speciális gyorskötő, lassú kötő, és „S 54”-gyel együtt volt kb. egy tucat féle. Meg lehet nézni a 30 éves járdákat, az még járda most is. A mostaniak 1-2 tél alatt felfagynak, elporlanak. Ezért muszáj adalékolni, nincs mese! Ha a régi minőséget kellene gyártani, akkor bizonyára 2000 Ft-tal drágulna a 3500 Ft-os cement. A kettő együtt már nagyon drága. Egy 600 kg-os cementadagolású lábazati misung vakolatnál ez 12.000 Ft többletköltség. Ráadásul még repedezik, kezelhetetlen stb. Akkor marad az adalékolás 5 liter VIP-REX UNI x 2300 Ft/liter=11.500 Ft. Cserébe kapunk 30% többletanyagot a felhabosodás miatt. További előnyként harmadára csökken a vakolási idő, és utókezelni sem kell soha. A cementek minőségi jellemzőit úgy kell javítani, pl. a VIP-REX MÉSZKENCE adalékkal, hogy felteszem magamban az alapvető kérdéseket:
-Szakszerűen akarom- e magamnak bebizonyítani, hogy jó a használata?
– Kevesebb keverővízzel akarok-e plasztikus habarcsot?
– Belátom-e, hogy a híg malter semmi jóra nem vezet, és rossz is vele dolgozni?
– Köbméterenként a 2,5 VIP-REX MÉSZKENCE 1300 Ft-ért megéri, ki tudom számolni, a gyors készítési és a 30% duzzadási habarcstöbblet előnyét?
– Nem repedezik, kitűnő minőséget produkál. Munkámat évek múlva is elismerik. Számít-e ez nekem??
– Az adalék alapvető építőanyag? Olyan, mint az élelmiszernél a tej és a kenyér? Miért is??
– Miért is jó, ha több funkciót javítunk egyszerre az adalékkal? Talán hatványozódik az előny?
– Mi számít nekem? A friss keverék kiváló kezelhetősége?? Netán csak a végtermék minősége??
– Van-e összefüggés az előző két tényező között? Ha igen miből ered?
– Számolta-e már hogy 1 köbméter zsákos anyag Önnek mennyibe kerül ?? Melyik az előnyösebb az éles szemű őrlemény, vagy kerek homokszemből lévő habarcs? Tudja-e hogy kevés, 150 kg körüli a cementtartalmuk, a mészhidrát rész pedig a kelleténél több? Miért is nagy a repedezési hajlama a túlzott mészhidráttal készült habarcsnak? Kell-e ilyetén módon a plasztifikáló adalék a zsákos anyagokba?
Ezek a kérdések mind magukért beszélnek. Sajnos az a tapasztalat, hogy egyenként kell minden műkövest meggyőzni helyszíni kavarással. A friss anyag nagyon tetszik nekik, de a rossz szokásaikról nehéz átállítani őket. Mondok egy példát:
A középkorú műköves mindenre panaszkodik.
– Lássuk! Keverjen egy szokásos anyagot, – mondottam neki. Hozzálát a mester. Mérési módszere a lapát. Jól olvassák! A cementbe merítve hol 8 kg van rajta, hol 4 kg attól függően, hogy a laza tetejéből, vagy a tömör aljából lapátol. Mérleg sehol!! De van jó dolog is: az őrleményeket térfogatra méri. Megjegyzem könnyű, laza, mésztufa murvából nem készítünk műkövet! Csak a nagy nyomáson és hőmérsékleten kialakult magmás kőzetek az igaziak. A többi csak tunker munka!
Visszatérve hősünkre összekeveri szárazon a cementet különböző színű őrleményekkel. Jön a másfél vödör víz találomra és kész. Hopp! Mégsem, mert nem elég híg. Én barom pedig azt látom, hogy túlvizelt az anyag és képlékeny is. Két fángli merítés és azt hallom: most kész! – Zsaluba vele! Beönti, mint a vizet és tömörítés semmi.
Jön a beszélgetés.- Tudja, fejlesztő úr, én minden csudát elkövettem, minden receptúrát kipróbáltam, de ott tartok, hogy be is fejezem ezt a műköves szakmát! Kérdésemre, hogy miért nem magmás kőzetet használ a következő választ adja: – Messziről kell hozni, drága! Továbbá hamar leül, osztályozódik a híg cementpépbe, hamarabb felül a víz a tetejére. Ja, és csiszolni, stokkolni is nagyon nehéz.
Újabb kérdés: – Miért használ kétszer annyi cementet, mint őrleményt? – Mert így a legjobb, biztos ami, biztos! – hangzik a válasz
Újabb mesteri panasz: – Ezek a nyavalyás légzsákok ne lennének benne, pedig egyre hígabbra kavarom, hogy már repedezik is, mint a mennykű. Szerényen megkérdeztem hány éve műveli a szakmát? Azt mondta nemsoká’ három évtizede. Régen ilyen nem fordult elő. De azt is elmondta, hogy bizony tanuló korában a maszek kitolásból földnedves műkövet tömöríttetett velük, szinte fokhagymaszagúra és ráadásul kézi fatömörítővel. Milyen jól sikerült. Most is ott virít a könyöklő a Duca Bandi házán és semmi baja! Eszébe sem jutott volna, hogy ez a jó módszer.
Ezután hosszasan ecseteltem, a Víz/Cement tényező fontosságát, hozzáfűzve azt, hogyan lehet csökkenteni mindezt VIP-REX GÉL adalékkal. Elmeséltem neki, hogy amit légbuboréknak nézett, az csak a többletvízből lett vízzsák nyoma. Mindent megértett, hálás volt. Felindulásból öntöttünk is VIP-REX GÉL adalékolással betonlapokat és vázát is. Csóválta a fejét a sűrű anyagra, de amikor a tömörítésre került a sor, fülig ért a szája a résvibrátort látván. Mondta is: -Ja, kérem ilyen drága műszerekkel könnyű! Közöltem vele, hol lehet beszerezni, kipostázzák 3 éves garanciával 25 ezer forintért. Amennyiben csökkenti a cementmennyiséget, akkor a negyedik kavarás cement árából ingyen megvan a gép. Igen meleg volt, de a lelkére kötöttem búcsúzáskor, hogy meg ne locsolja, vagy vizes ruhával takargassa a műkőt! Hagyja sorsára és kész, majd jövök egy hét múlva!
Elővettük a mintákat és minden próbának kitettük. Még eltörve is néztük a belső törésvonal víztaszítását. Rettenetesen kemény anyag lett. A rimánkodása miatt nem földnedves, hanem KK-s műkövet kevertünk egy héttel előtte, ezért néhány vízzsák megjelent, de elenyésző a korábbihoz képest. Egy hajszálrepedés sem volt rajta. A kalapács alatt tömör gránit hangját adta, mintegy homogén kő. amikor arról kérdeztem, nem locsolta-e meg, mert a felületi feszültsége nem a szokásos, akkor bevallotta, hogy igen. Köszi! De képzelje el, ha nem bugyolálja be a vázát vizes ruhába kétszer ilyen jó eredmény születik. Hát hiába értetlenek az emberek, és hitetlenek. Csak néhányan tartják be a műszaki paramétereket.
Eltökélt szándékunk, hogy felvilágosítással, készítési technikákkal képezzük ki a magyar építőipart. Óriási feladat, ha így egyenként is, de megtesszük! Jól járunk mi is, hiszen illeszkedik az anyagunk a gyors minőségi és gazdaságos építkezéshez. Már annak is örülünk, hogy több száz műköves, sírköves partnerünk van, akik már nem dolgoznak VIP-REX GÉL nélkül.
Külön öröm, hogy nagy betonüzemek is beillesztették a technológiájukba termékeinket. Igaz még csak prémiumtermékek gyártásához, de ez azt jelenti, hogy gazdaságos a használata. Elmondásuk szerint, ennél jobb megoldás jelenleg nincs a piaci szegmensben. Termékfejlesztésük nem publikus, de ha végigvázolnánk a közös munkánkat, igencsak meglepődnének. Végül is a vevők megelégedettsége a lényeg, a többi nem számít!
Kisújszállás, 2010. 03. 24.
Farkas Kálmán
fejlesztőmérnök